Rólunk írták
Zalai Hírlap:
2011. május. 16. hétfő | Szerző: Horváth A. Attila
Mire ügyeljen a magyar dolgozó?
Éppen két héttel ezelőtt nyílt meg az osztrák és a német munkaerőpiac a magyarok előtt.Technikai változásról van szó: a továbbiakban nincs szükség munkavállalási engedélyre ahhoz, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamok polgárai e két országban dolgozzanak. Ez főleg az időtényező miatt fontos, hiszen az engedélyezési eljárás 2 hónapig is eltarthatott (ráadásul költségekkel járt), egy munkahely pedig általában nem vár ennyit az új emberre.
- Már tapasztaljuk, hogy nagyobb lett az érdeklődés, de dömpingről azért nem beszélhetünk. Az ügyfeleink háromnegyede a nyugati országrészből, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből érkezik, persze van, aki Budapestről vagy az Alföldről jönne át Ausztriába dolgozni - mondta el lapunknak Baráth Kornél közgazdász, aki kollégájával, Drescher Gáborral közösen működtet biztosítási és befektetési tanácsadó irodát a határ menti Unterpullendorfban (Alsópulyán). A két kőszegi fiatalember emellett praktikus tanácsokat, útmutatást is ad azoknak, akik magyarként Ausztriában dolgoznának, s bár nem foglalkoznak munkaerő-közvetítéssel, nagy a rálátásuk arra, milyen igényei, problémái vannak a munkavállalóknak, jelentkezőknek. Ezért kerestük fel őket az osztrák kistelepülésen a minap; a tapasztalatokról érdeklődtünk. - Sokan nincsenek tisztában például a munkaviszony és az egyéni vállalkozói jogviszony közötti különbségekkel; itt egy vállalkozó feleannyi tb-járulékot fizet, mint egy alkalmazott, ezért szüksége lehet nyugdíjpótló megtakarításokra. Arról is kevesen tudnak, hogy ha egy munkavállaló például baleset miatt hosszú ideig munkaképtelenné válik, akkor kijelentik az állományból. Ettől még a munkaszerződése él, ám a táppénzt a társadalombiztosítótól kapja - jelezte a Pannonfinanz egyik vezetője, Baráth Kornél. Elmondta: amint valakit felvesznek egy munkahelyre, a munkáltatója bejelenti őt a tb-nél, s ezzel nyugdíj-, egészség- és balesetbiztosítást szerez. Emellett a járulékokból elkülönítenek egy kis részt a végkielégítésre is. Az első naptól kezdve bármilyen orvosi ellátást igénybe vehet Ausztriában, azonban a magyarországi taj-kártya érvényességét is célszerű megőrizni. Ehhez az osztrák tb-től kell igazolást kérni, s így a magyar taj-kártyához osztrák biztosítót regisztrálnak. - A családtámogatási rendszerről is sokan érdeklődnek. Érdemes tudni, hogy a jelenlegi szabályozás szerint osztrák munkavállalóként jogosultságot szerez a magyar állampolgár a családi pótlék, illetve a gyes különbözetére. Ez jelentős összeg is lehet. -A piac nem diszkriminálhatja a magyarokat, tehát azonos munkakörben ugyanannyi fizetést kell kapniuk, mint az osztrákoknak – hangsúlyozta Baráth Kornél - Fotó: Pezzetta Umberto A szakember tapasztalatai szerint elsősorban kétkezi munkásokat keresnek Ausztriában, nagy az igény például a vendéglátásban, az építőiparban. Magánházaknál karbantartásra, fűnyírásra, takarításra, betegápolásra vesznek fel sokan magyar munkavállalót. Bizonyos szakmákban megkövetelik a nyelvtudást, de általában nem kizáró ok, ha a jelentkező nem beszél németül; a lényeg a munka minősége. A végzettséget igazoló magyar dokumentumokat elfogadják az osztrákok. Az építőiparban például nemcsak segédmunkásokat, hanem szakmunkásokat (burkolókat, festőket, kőműveseket) is nagy számban keresnek. S hogy mennyiért? Az alap minimálbér bruttó 1000 euró, ennyit kapnak általában a segédmunkások, takarítók. Az összeg szakmánként és tartományonként is változó, egy festő például 1150 és 1600 euró között kereshet, gyakorlati éveinek számától függően. A piac nem diszkriminálhatja a magyarokat, tehát azonos munkakörben ugyanannyit kell kapniuk, mint az osztrákoknak. - Összességében, érdemes magyarként munkát vállalni Ausztriában? - tettük fel az álnaiv kérdést. - Igen, a bérezés, a családtámogatási rendszer és a munkahelyi kultúra miatt mindenképpen. Általában fegyelmezettebb, hajtósabb munkavégzést követel meg az osztrák munkaadó, de meg is fizeti dolgozóját - mondta végül Baráth Kornél.
nyugat.hu:
2011. április. 26. kedd
Biztonságban Ausztriában!
A hivatali útvesztőkben gyakorta az anyanyelvünkön is nehezen boldogulunk. Ám ha történetesen a közeli Ausztriában vállalunk munkát, az osztrák jogszabályok ismerete nélkül könnyen bajba kerülhetünk. Ezért is hiánypótló a tanácsadó iroda, amely Unterpullendorfban (Alsópulyán) működik.
Külföldi munkavállalóként sokunknak fogalma sincs arról, hova fordulhatunk, ha családi támogatást, vagy táppénzt szeretnénk igényelni, nem mindenki tud németül adóbevallást beadni, adó-visszatérítést igényelni. Ezért is hiánypótló az a biztosításközvetítő és befektetési tanácsadó iroda, amely fél éve a határhoz közei Unterpullendorfban (Alsópulyán) nyitott, és ahol ügyes-bajos dolgainkkal anyanyelvünkön fordulhatunk két kőszegi szakemberhez. Ha bármilyen pénzügyi problémánk van, vagy pénzünket gyarapítani kívánjuk, bátran kereshetjük őket, a PANNONFINANZ irodát.
„Tavaly szeptemberben nyitottunk. Mindketten kőszegiek vagyunk, de nem gondoltunk volna, hogy ilyen sokan dolgoznak kint Ausztriában.”
– mesélte beszélgetésünk legelején Baráth Kornél, az iroda közgazdász tanácsadója.
Az elmúlt hónapokban számtalan üggyel keresték fel őket
Az Ausztriában dolgozó magyarok egyik nagy problémája, hogy nincsenek tisztában azzal a jogi környezettel, amiben külföldiként dolgoznak. Például egyéni vállalkozóként vállalnak munkát Ausztriában, szórólapoznak, újságot hordanak ki vagy takarítást vállalnak. A vállalkozás megnyitását mások esetenként komoly összegért lebonyolítják helyettük, aztán magukra maradnak. Nem készítenek adóbevallást, évekig nem fizetnek TB járulékot, mígnem egy reggel behajtó várakozik a cég telephelyén, a vállalkozó lakcímén és lefoglalja a munkaeszközként szolgáló saját tulajdonú autót. Az adott esetben hitelből indított osztrák vállalkozás így könnyen csődbe juthat.
A külföldi munkavállalók gyakorta nem tudják, hivatalos ügyükkel hova és kihez fordulhatnak, nincsenek ismereteik arról, miben mások az ottani munkaügyi, társadalombiztosítási, adózási szabályok, mint a hazaiak. Sokan alig, vagy csak alapszinten beszélnek németül, így nem igazodnak el a hivatali nyelvezetben. Például ha a magyar munkavállaló lebetegszik, az osztrák munkáltatóknál bevett gyakorlat, hogy csak pár napig fizetnek betegszabadságra jutó pénzt, utána kijelentik. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnik a munkaviszonya, csak Ausztriában más a rendszer (a munkáltató jogosan tud kibújni a fizetési kötelezettség alól), mert ott jellemző az öngondoskodás mind betegség, vagy baleset esetén, mind a nyugdíjunk megteremtése céljából. Ezért is fontos, hogy lehetőségeinkről szakemberektől tájékozódjunk.
Jellemző, hogy egy-egy ügyfélnek több biztosítása is van, nem a megfelelő módon fizeti a baleset-, életbiztosítását, esetleg feleslegesen többszörösen is biztosított. Ezeket is optimalizálják, megkeresik a legideálisabb megoldást.
Egyik fő profiljuk a biztosítási és befektetési tanácsadás
Az irodában segítségünkre vannak abban is, hogy megtakarításainkat jó helyre tegyük. El se tudták képzelni - tette hozzá Baráth Kornél – hogy a magyar magánnyugdíjrendszer körüli változások mennyire megingatták a bizalmat. Nemcsak az ausztriai munkavállalók, hanem egyre több Magyarországon dolgozó ügyfelük is úgy gondolja, hogy az öngondoskodást inkább Ausztriában oldja meg. Egyrészt ott tartósan kisebb az infláció, másrészt a sógoroknál a magán-nyugdíjpénztáraknak 4-5 generációra visszamenő hagyománya és gyakorlata van. A privát nyugdíj intézménye bevett gyakorlat, az általunk áhított nyugati nyugdíjas életszínvonalának egyik alappillére épp ez! Ott már tudják, nem az állami nyugdíjra kell egyedül támaszkodni.
Ügyfeleik beszámolnak róla, hogy egyre gyakrabban kapnak bizarr telefonhívásokat idegenektől, akik ügyintézési segítséget ajánlanak fel, különböző ellenszolgáltatások fejében. Legtöbbször szakképzettség és szakértelem nélküli emberek telefonálnak. Rámenősen, a valós problémával nem is törődve, rendszeresen zaklatják a kint dolgozókat. „Komoly erőfeszítésbe kerül az ilyen ügyletek rendbe tétele.”
– tette hozzá Baráth Kornél.
Munkaerő-közvetítéssel nem foglalkoznak, ahogy Baráth Kornél fogalmazott, ez akkora feladat, hogy külön irodát kéne létesíteniük. A jövőben viszont erre is lehetőség fog nyílni, már szóbeli megállapodást megtette egy partnercéggel, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozik. Azonban a munkavállalási engedélyek megszerzésében, és az ügyintézésben már rendelkezésre állnak. Abban is segítségére vannak honfitársaiknak, hogyan kell kint vállalkozást alapítani, a vállalkozás felelősségét lebiztosítani, vagy épp hitelt felvenni, de a kötelező kamarai ügyintézésben is közreműködnek. Napi munkakapcsolatban vannak osztrák minisztériumokkal, könyvelőkkel, jogászokkal, így kérdéses ügyekben a munkavállalókat rögtön a megfelelő szakemberhez tudják irányítani.
A PANNONFINANZ irodájában is készülnek a nyitásra
Április 30-ig a magyar állampolgárok csak foglalkoztatási engedéllyel vállalhatnak munkát Ausztriában. Május elsejétől viszont megszűnnek az osztrák munkaerő-piacon a magyar munkavállalókkal szemben a még meglévő korlátozások. - A Pannonfinanz irodájában is készülnek a nyitásra, azonban számottevő növekedéssel nem számolnak. Viszont májustól az alsópulyai irodában már nyolc órás, állandó nyitvatartást terveznek és állnak majd ügyfeleik rendelkezésére. Addig is előzetes időpont-egyeztetést követően bárkit szívesen fogadnak./Baráth Kornél/
Megjelent a Kőszeg és Vidéke c. regionális lapban
Öngondoskodás Ausztriában
Segítség és tanácsadás nem csak Ausztriában dolgozóknak!
Gyakran tapasztalom munkám során, hogy sokan szorulnak segítségre ausztriai ügyek intézésében. Az év elejével elérkeztünk az adóbevallások, az adó visszatérítések, és a családi juttatások igénylésének idejéhez. A hivatalok bürokratikus ügyintézése nagymértékben megnöveli az ügyletek bonyolítási idejét. Nem ritka a 8–10 hónapos várakozási idő sem! Ez nagyon elkeserítő, ha egy gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó. A probléma forrása sokszor az iratok hibás leadása vagy a nem megfelelő hivatalhoz való továbbítása. Ügyfeleim elmondása szerint, egyre gyakrabban kapnak bizarr telefonhívásokat idegenektől, akik ügyintézési segítséget ajánlanak fel, különböző ellenszolgáltatások fejében. Legtöbbször szakértelem és szakvégzettség nélküli emberek telefonálnak, rámenősen, nem törődve a valóságos problémával, inkább csak az önös érdekeiket szem előtt tartva bonyolítanak zaklató hívásokat. Komoly erőfeszítésembe kerül az ilyen ügyletek rendbe tétele.
Egy másik súlyos probléma, hogy honfitársaink egyéni vállalkozóként vállalnak munkát Ausztriában, pl. szórólap, újság kihordását. A vállalkozás megnyitását lebonyolítják helyettük komoly összegekért, aztán magukra maradnak. Nem készítenek adóbevallást, nem fizetnek TB járulékot évekig, mígnem egyik reggel behajtó várakozik a cég telephelyén és lefoglalják a munkaeszközként szolgáló saját tulajdonú autót. Az adott esetben hitelből indított osztrák vállalkozás így könnyen csődbe juthat! Szinte állandó napi téma: a nyugdíj. Húsz évvel ezelőtt még senki sem gondolta volna, megtörténhet vele, hogy 45 ledolgozott év után nyugdíj nélkül maradhat. Több oka is lehet ennek. A magyarországi helyzetet mindenki ismeri, a bizalom megrendült. Érdemes megélni a nyugdíjkorhatárt? Ausztriában némileg biztatóbb a helyzet, de ott sem adják könnyen a nyugdíjat. Sógoréknál inkább az a probléma, hogy a munkavállaló csak részmunkaidőre vagy egyáltalán nincs bejelentve. Az eredmény ugyanaz. Persze akinek rendezettek a körülményei Ausztriában, annak nem kell aggódnia nyugdíja miatt, hacsak nem rémíti meg a várható korhatáremelés! Férfiaknak 67, nőknek 65 év elérése jelenti a nyugalom kezdetét. Tény, hogy mindkét esetben az öngondoskodás jelenti a megoldást! Nem szabad félvállról venni a témát. Mindig találunk fontosabb helyet a pénzünknek, de nem lenne szabad elsiklani a téma felett. Modern megoldásnak számít, az ún. előnyugdíj, előtakarékosság. Ez új fogalom Ausztriában, a kitolt nyugdíjkorhatár megoldására. A lényege, hogy a ledolgozott kötelező évek gyakran már 58-60 éves korban összegyűlnek, de a nyugdíjba lépés korhatára majd csak 65-67 évesen teljesül. Ez a modern megoldás hivatott áthidalni azt a köztes időszakot, melyet az „előnyugdíjas” munka nékül, gondtalanul töthet el a nyugdíba lépése időpontjág. Többek között ezekre a lehetőségekre is kínál irodánk megoldást. Magyarországon dolgozó ügyfeleink is vannak, ők úgy gondolják, hogy az öngondoskodást Ausztriában teszik meg, ugyanis bizalmuk a magyar rendszer felé megingott. Csak idő kérdése, mikor szándékozik az állam, a magánnyugdíj pénztárak és a bankok pénzei után, a biztosítóknál lévő megtakarításokra is rátenni a kezét, valamilyen magyarázattal pl: hosszú lejáratú életbiztosítások tőkelejárata 10 év múlva lesz, addig úgy sincs szüksége az ügyfélnek a pénzére, elismerjük a befizetéseket stb...
Kérdéseikkel forduljanak bizalommal hozzánk, irodánk továbbra is nyitva áll Önök előtt! / Drescher Gábor /